6. fejezet

-Khm, khm...
-Adam, Tayra. - kiáltottam. Mire Ben elengedett és ő is háta pillantott, majd elkerekedett a szeme. - Kérlek ne mondjátok el Mikenak. Ez nem az aminek látszik. Nem volt semmi!!!
-Láttuk azt a semmit nagyon jól. Le se tudjátok tagadni. - mondta Tayra majd Adam kezéhez nyúlt és elkezdte húzni miközben  gondolom Ennienek írta meg a látottakat sms-ben.
Adam semmit nem szól csak csavarokat írt le a kezével a feje mellett mint, ezzel azt akarta tudatni, hogy teljesen meghülyültünk. És igaza volt. felálltam a mólóról és a labdáért hajoltam le. Ben a kezem után nyúlt de kihúztam a szorításából a kezem.
-Hülye ötlet volt, inkább most hagyj. Indultam el a ház felé, hogy meg tudjak szárítkozni.
- Várj kiáltott utánam. Te nem gondoltad komolyan? Mert én igen? Nagyon is komolyan gondoltam.
- Hagyj békén tudtad, hogy nem szabad ezt tennem de te

5. Fejezet

Közös megállapodás alapján arra jutottunk, hogy a lányok mindig a sátorban alszanak  és a fiúk pedig váltják egymást. Micsoda úriemberek . Hahh borzasztó!

Mire megszenvedtünk a sátor elkészítésével legalább 2 óra telhetett el. Vagy akár több is. Ahogyan elkészültünk gyorsan a főházhoz siettünk hiszen időre mentek a játékok és még ezen kivűl három próbát kellett megcsinálnunk, a háznál egy borítékot adott át Mr. Beckman az asztalon már nem volt másik szóval a többiek már rég kész voltak. Ben kinyitotta a borítékot és hangosan felolvasta.

- Kedves Gyerekek! Az első próbát sikeresen ,, túléltétek '' a következő pedig az, hogy meg kell keresnetek 10  kis színes labdát a tábor egész területén. Csak 10 db van de 12 gyerek vagyis 2 csapat, mint ahogyan ti is tudjátok, szóval sietnetek kell ne hogy a másik csapat szedjen össze több lasztit. Hajrá!

- Hát ez meghibbant!

- Mit gondol? Mik vagyunk mi? 

- Kutyák?!?!
 - Na jó, igazatok van de figyeljetek! Ha már ez az elme roggyant eldugott 10 kis hülye labdát akkor mi megkeressük. Lehetőleg most, mivel a többiek már elindultak. - magyarázott Kloe a őt körülvevő csapatnak.
- Jó, indulás. ti kezdjetek az erdőben, szólt nekem és Mikenak.
- Okés- néztünk össze Mikeal.
- Ti Lora, Josh menjetek a házakhoz.  - Ők gyorsan el is indultak.
- Mi Bennel a tóhoz megyünk... vagyis nem. Inkább te mész Bennel Cecy. Én biztosan nem megyek vele.
- Ööö nem én Mikeal megyek. Az előbb osztottál be! - Karoltam Mikeba, nehogy elszakítsanak tőle.
- Nem bocsi én nem megyek Bennel. Annyira idegesítő. Légyszíves akármit adok cserébe.
Szúrós szemekkel néztem Benre, majd Kloera aki pedig kiskutya szemekkel pillantott vissza.
- Ahj, na jó. Legyen. De csak most az egyszer.- Nyomtam egy puszit Mike arcára majd Ben után siettem. Amint mellé értem elkezdtem gyorsan kérdezősködni.
- Na, hol keressük a labdákat?
- Nekem nyolc! - válaszolta flegmán. Ben.
- Ööö, hát jó akkor menjünk a stéghez. Vagy a tó melletti nádashoz.- hadartam, hátha elterelem a gondolataimat arról, hogy mennyire... utálom.
Ben megállt és felém fordult én is felé fordultam.
-Miért jöttél velem? Ennyire utálsz? Nem kell jó pofizni! Csak tartsd a távolságot és keress labdákat, és ne szólj hozzám.

Lesokkolva álltam egy ideig, majd az elsétáló Ben után néztem. Leguggolt és a bádasnál kezdte keresni a labdákat. Én szétnéztem. Rögtön meg is láttam egy sárga labdát az egyik fán.
- Hé Ben, ott egy labda. Nem érem el. le tudod venni?
- Szedd le magad! - Na ne. Ez komolyan bedurcizott?! Mint valami óvodás .
Belenyugodva a sorsomba a kis nyomi sárga labdáért ugrándoztam egy 5 percen keresztül mire meguntam a magatehetetlenséget és elkezdtem felmászni. A periférikus látásomnak köszönhettem, hogy az is észrevettem, Ben engem figyel. Jobban mondva a szenvedésemet. Már csak 3 centi választott el a labdától mikor kicsit löktem magamon. A levegőben a labdát megrakadtam de utána ugyan azzal a lendülettel a földre is estem.
-Áoúú- fogtam a hátam. Majd felálltam és leporoltam magamat. Ben háta rázkódott a röhögéstől. Majd amikor megfordult azt is láttam, hogy már a szeme is könnyezik a szívszaggató történetemen való röhögcséléstől.
- Na most lett elegem!!! - oda robogtam, nagy trappoló léptekben és fellángolásból csak egyet tudtam tenni. - Bunkó! - majd egy nagy lendülettel megragadtam a vállát és a vízbe löktem. De ő hamarabb kapcsolt.  A csuklómat szorítva engem is a vízbe rántott.
-Te idióta... - buktam le a víz alá - én nem tudok úszni!!!!! - majd megismételtem az előző tevékenységemet... 4-szer.
Mikor Ben kiemelt a vízből és a karjaiba vett.
-Jól vagy? - mosolyodott rém
-Nem! - köhécseltem.
-Szájból szájba lélegeztetés jöhet? - elkerekedett a szemem és tiltakozni készültem. Utáltam Bent. De nem ment. Ahogy átkarolt, ahogyan végig simította a hajamon a kezét. Nem tiltakoztam. Nem is tudtam volna. Megcsókolt. Megakadályozni nem tudtam. Se megszakítani. Pedig tényleg undorodtam tőle. Eddig...

4. fejezet / 2

Amint Ben kiszállt a vízből mi még egy kicsit ott maradtunk KETTESBEN. Jó volt Mikeal lenni, ha ott volt megnyugodtam. Ez általában ha szerelmes az ember nem így van. De én nem voltam szerelmes. Csak tetszett Mike. Úgy ahogy akárki más olyan akit csak egy pillanatra látok az utcán. Vagy akivel 3 megállón keresztül egymás mellet ülünk a buszon, vagy a one direction akármelyik tagja. Csak tetszett. Úgy mint akárki más. És ezért egy kicsit bűntudatom volt. Talán ő többet érez? Talán nem? És még nem is ez volt a legnagyobb gond. de ezzel, hogy most együtt voltunk én lettem a tábor szajhája. Soha nem volt még fiúm, soha nem csókolóztam, soha nem...
- Gyerekek figyelem. Megkezdődött az első nap! Sok teendőnk van még és sok mindent el kell intézni. - szakította félbe a gondolatmenetemet Miss Raylin. - Az első két napot egy túlélési próbaként kell majd felfognotok. Két- Két házat fogunk össze vonni és így lesztek csapatokban. két 6 fős csapatban. A csapatok első feladata az lesz, hogy  felvernek egy sátrat.
- 6 emberre egy sátor? Nem lesz ez egy kicsit... zsufis? - kényeskedett Ennie.
- Mint mondtam ez egy túlélő próba kincsecském.- Mosolygott szinte túl kedvesen Miss Raylin. Olyan arcot vágott mintha azt akarná egyetlen mosollyal elmondani, hogy felfaltiteketamedveazerdőbenszóvalnemlesztekugyseolyansokanestéretöbbsátratvennifeleslegespénzkidobás. De nem. ő csak mosolygott. - A következő feladat miután a csoport kész, hogy minden vetélkedőhöz kiválasztanak egy embert. Egy fiút és egy lányt vagy ha nincs elegendő akkor akárkit és egy kettes csapatot alakítanak ki. Én rögtön Mikera néztem. Nekünk már meg volt a csapatunk pedig meg se beszéltük. Én és Mike. Gondolom Lora Johsal. Most is épp együtt beszélgettek. Ezek már 2 napja folyamatosan csak beszélgettek. Vagy ez csak nekem tűnt fel???
- Miután a csapatok meg vannak a sátorral hozzám jöjjenek és az első feladatot kiadom.
- És honnan szedjünk sátrat? -értetlenkedett David.
-Találd fel magad.
Erre a kijelentésre mind a hatan össze néztünk. Vagyis és Mike Lora Josh Ben és Kloe... BEN? Ben nem lehet velünk egy sátorban. Fel fog forrni az agyvizem. Mire ezt át gondoltam addigra már a többiek a sátor elkészítéséről tanácskoztak.
-Szerintem valami indiánosat csináljunk. Pl ilyen sokat egymásnak döntünk meg a közepére egyet. Akkor ha nagyobb fákat is találunk akkor még lehet el is férünk. - Hozta fel az okos ötletet Lora.
-Okos vagy- dicsérte meg egy cuki vigyorral Josh és Lora rögtön elpirult. Na ebből is lesz valami még a végén. Mire ők befejezték az enyelgést addigra a fiúk már úton voltak az erdő felé. Hátha találnak valami jó nagy darab fákat.  Ez hülyén hangzott. Mi lányok már a takarót kerestük vagy 10 perce ami elég nagy, hogy le tudjuk takarni a sátrat, amit szintén reméltük, hogy minél nagyobb lesz. Épp a 3. takarót kötöttük össze a többivel mikor megcsörrent a telefonom.






Hogy Mikenak honnan volt meg a számom? Őszintén? Nem tudom. Nem is érdekelt. Jobban lefoglalt a rajtam csimpaszkodó Kloe. Amíg Ben bevezetett minket az erdőbe 5x léptem a lábára mert a 10 cm-es magán szférát se tudta volna betartani.! Amíg felállítottuk a sátrat legalább 2 óra eltelt. De legalább 4 ember elfért benne. Már csak az volt a kérdés ki legyen az a 4?

4. fejezet / 1

A mólón ültem és csak a tegnapi felesz vagy merszezéssel foglalkoztam. Hogy bírtam azt megcsinálni, miért csináltam meg egyáltalán. És ami utána történt Mikeal . Arra is gondoltam, hogy könnyebb lenne egyszerűen elfelejteni. Ezzel csak egy baj volt. Mindenki látta. És valószínű a többiek agyába is belefúródott a kép amint egy 15 mp-es csókcsatát vívunk. Mit is gondoltam? Olyan hülye voltam. És egyben gyerekes is. Rettentően gyerekes.
-Mizu? - foglalt helyet mellettem az emlegetett szamár.
- Mike! Én sajnálom a tegnapit. - szabadkoztam gyorsan, nehogy szóhoz jusson.
- Miért sajnálod? Talán te megbántad?
- Igen! Határozottan igen. Nem szabadott volna ezt tennem veled. Hiszen ennek a kapcsolatnak nincs jövője... Se jelenje. Se múltja. És nem akarlak megbántani de...
- Miért neked semmit se jelentett? - szakított félbe
- De, vagyis nem. Vagyis nem tudom. Nekem még soha nem volt ilyen zavar a fejemben. És szerintem nagyon, nagyon rossz ötlet volt.
- Aha, szóval azt mondod, hogy ha újra ...
- Ki ne mond!
- Na szóval akkor ha megint a tegnapihoz hasonlóan cselekednék akkor megállítanál? - hajolt közelebb és megfogta a kezem.
- Nem ezt nem mon... - és újra félbe szakított. Csak most nem szóban.

- Khm. Khm. Ez meg mit akar jelenteni? Csak nem együtt vagytok?
- Ben !!! - na ennél jobban nem tudtam volna utálni. Legszívesebben fejbe lőttem volna.
- Ne is zavartassátok magatokat. Mintha itt sem lennék. Folytassátok, csak csobbanok egyet. Remélem még benne úsznak a vízben a meztelen tested cafatjai Cecy.
- Te undorító seggfej. - Tört ki belőlem az iránta érzett undor és egyben gyűlölet. Mike csak a száját húzva nézte ahogyan vetkőzik majd felém fordult.  Újra meragadta a kezemet és megcsókolt. Ott folytattuk ahol abbahagytuk.
- Boooommbaaaaaa.- üvöltötte a magzatpózba a vízbe csapódó Ben. Ezzel a mozdulatsorral majdnem a fél tó vizét ránk fröcskölve.
- Beeen te idióta. - tört ki újra az üvöltés belőlem.
- Hé, ne már ez vicces.  Majd megszáradtok- mondta és a nagy és mutató ujjával apró vízcseppeket dobált felénk. - Hehehe. Vicces. nem? nem.?
- Nem!!! - tört ki belőllem és Mikeból is egyszerre az üvöltés. Az igazat megvallva belőlem már ma harmadjára. Pedig még csak reggel 10 volt. Új rekord

3. fejezet

 

Hogy miért írok anyukámnak éjjel ötkor ráadásul azt, hogy jöjjön értem? Elég nyomós oka volt. Az még kb. fél óra gubbasztással ezelőtt a felelsz van merszezéssel kezdődött amikor átmentünk Adamékhoz. Náluk két emeletes ágy volt a szobába az egyiken alul nem aludt senki ezért mi oda ültünk hárman. Én agy hosszú kötött pulcsiban voltam. Kloe pedig egy takaróba bugyolálta be magát ameddig átjöttünk a mellettünk lévő kis házba. Nemsokára egyre többen lettünk mert Jake is megérkezett a másik két lánnyal. Tayrával és Enievel. Josh, Mike és Ben Daviddal jött és így teljes volt a csapat. Josh Lora mellé ült és beszélgettek. Ben egy kiürült kólás üveget tett a szoba közepébe és megpörgette. David kérdezett Enietől.

- Felelsz vagy mersz?

- Felelek! - mondta és Tayrára nézett aki szúrós szemekkel fürkészte. Gondolom nem tetszett neki, hogy a barátnője, aki furcsa módon egyben a riválisa közel kerül a  táboros fiukhoz és ő pedig nem, hiszen mindenki tudta, hogy a csajoktól fiusat a pasiktól pedig lányosat fognak kérdezni.

- Melyik fiú jön be a legjobban a szobában? - tette fel a nem túl egyedi és mindig kijátszott kérdést.

- Ben! - vágta rá habozás nélkül Enie.  Mindenkinek Benre tévedt a tekintete aki félmosojra húzta a száját és egy puszit küldött Enie felé.

Jesszuson mekkora egy macsó forgattam a szemem. Én biztosan Mikeot választottam volna vagy akárkit is de az ezer százalék, hogy nem Bent. Ő olyan, olyan... olyan műmályer. Erre a gondolatmenetre rögtön összerándult a gyomrom. Ennyire undorodok tőle? Mire észbe kaptam újabb embert kérdeztek. Lorán volt a sor, ő kérdezett Jaketől.

- Hanyadik randi után hívnád el magadhoz a barátnődet?

- Mármint attól függ miért? - kérdezte Jake mire mindenkiből kitört a röhögés.

- Hahaha nagyon vicces inkább válaszolj mielőtt elkezdem keresni a poént mert az hosszadalmas munka lesz!- Ő is olyan szép pillantásokat vettet Jakera mint én Benre.

- 5 - hangzott a félreérthető és félre is értett kérdésre az egyszerű válasz. - Én pörgetek.

- Cecy, Felesz vagy Mersz?

Egyértelműnek tűnt, hogy felelnem kellene. De mi van ha valamit a fiukról kérdeznek. Ráadásul Enie kérdezett tőlem és nem nagyon tűnt kispályásnak.

-Merek- böktem ki legalább öt perc gondolkodás után. A fiuk húúú-zni a csajok meg vigyorogni kezdtek.

- Vetkőzz!!! -adta az utasítást Enie.

- Parancsolsz? - megrándult a gyomrom, rosszul választottam. Felelni kellett volna. De már mindegy volt, hiszen Enie az előre kitervelt szívatását most meg tudta valósítani.

- Hajrá, és még itt nincs vége.

A fiuk szemüket ránk szegezve figyelték az eseményeket. Én elsőnek kibújtam a papucsomból és az időt húzva szépen megigazítva egymás mellé helyeztem. A rövid farmeromnak kicsatoltam a vékony, díszítésre szolgáló övét és magától le is csúszott a lábamon. A bő fazonú hasi pólómat is levettem ami magában sem takart valami sokat, de így fehérneműben, még alul öltözöttebbnek éreztem magamat. Kloe a hátamra terítette az eddig saját magán hordott takaróját, mert mint ő és mint más is tudta, hogy itt még nincs vége, bár csak Enie tudta de sejteni lehetett a folytatást. Ezután biztos a tanárokhoz vagy az ebédlőbe kell majd mennem.

- Fürödj meg pucéron a tóban. - Tette közzé Ennie a kérését.

- Te idióta- szakadt ki Benből a röhögés. Ennél jobban nem lehetett gyűlölni. Szúrós pillantással néztem rá, mire elhallgatott.

Kinyitottam az ajtót és mezítláb elindultam a móló felé, a többiek kb. kettő méter távolságot hagyva néztek. Amint a náddal és mohával benőtt stéghez értem amit egy nagy fűzfa takart a földre csúsztattam a plédet. Kicsatoltam a melltartómat és azt is mellé dobtam majd kiléptem a bugyimból. Leültem a rozoga stégre és óvatosan a szám szélét harapva a vízbe ereszkedtem. Nem sokkal később kopogás hallatszott. Miss Raylin közeledett. a többiek a fűzfához szaladtak és a mögött bújtak el, de én nem tudtam hova menekülni így a stég alá úsztam. A tavirózsa, nád és szúnyogokkal teli helyen nem sokáig tudtam volna lenni már de szerencsére a főnökasszony a mólóhoz ért. Nem láttam mit csinál de a hangok alapján úgy ítéltem meg épp a cuccaimat nézegette majd felkapta és vissza sietett a házába. A többiek is eliszkoltak egyedül Lora maradt, Kloe már Miss Raylin távozása után rögtön a pizsamámért és egy törölközőért sietett.

Amint kiszálltam és megtörölköztem besiettünk a szobába. Nagy meglepetésemre az egész csoport ott vol és nem meglepően rajtam röhögtek. Na ekkor eltört a mécses, olyan nagy zokogásba kezdtem a "kedves" szavaik hallatán, hogy nem bírtam tovább. Haza akartam menni. Írtam anyának egy gyors üzenetet /fent/ és a fördőszoba sarkába guggoltam le a térdemre hajtott fejjel. Már legalább egy fél órája ott ültem amikor nagy nyiszorgás közben kinyílt az ajtó. Ahogy behallatszott a zaj rögtön meg tudtam ítélni. Még mindenki itt van kivéve Ennie. Remélem most a bűntudatával küszködik, vagy legalábbis nem bulizik a csatlósa társaságában.

- Menj ki Mike!!! - üvöltöttem le a belépő fiú fejét egy mondattal. Egy sokat mondó mondattal.

- Csak hallgass meg! - kérte. Félre húztam a számat és felálltam a tükörhöz, hogy megmossam az arcom ami tiszta piros volt a sírástól. Ő a hátam mögött állva magyarázott. - Ennie teljesen idióta, hogy ilyet kér tőled, bár nem mondom, hogy kicsit sem örültem neki mikor a mólónál teljesen...

- Értem mire akarsz kilyukadni fordultam felé. Ő pedig a szemembe nézett.

-Nem, nem érted. - mondta és megcsókolt.

Mindenki az ajtóhoz tömörült és a fél rerces kicsit túl hosszú csókcsatánkat követték nyomon. Kivéve Ben. Ben nem mondott semmit nem is állt oda. Ő csak a maga kis világában, a maga kis bunkó módján viselkedett. Bár én megmondom őszintén nem az ő utálatával foglalkoztam abban az adott alig 30 másodpercben,  hanem inkább Mike imádatával. Felkeltek a pillangók a gyomromban. Olyan érzésem volt mint még soha. Majd a többiekre néztem kicsit megszeppenve, mikor Anyu nyitott be az ajtón...

2. fejezet

A buszból kilépve eléggé elrettentő látvány fogadott . négy kis fa ház mind két oldalt kettő. Középen hátul egy nagy épület, az lehetett az ebédlő. Ez az öt épület fogta félkörben át az udvart ahol egy nagy fa volt. Az ágain deszkából és autó gumikból készített hinták lógtak. Sok pad és egy kosár-foci pálya is állt az udvar jobb oldalán. A bal oldalon egy kisebb erdő volt amit már akkor is láttunk mikor leérünk az autó pályáról és végig kísérte az utunkat. A csoportvezető és a segédje aki már itt várt minket a rendező füzetet olvasták majd egy megafonnal invitáltak minket a középső épületbe. Egy széles járdán indultunk el felé. Elsőnek egy terembe léptünk ahol sok kanapé és szék állt. Mindenki leült, én Kloe és Lora közé ültem egy négyes kanapén majd még mellénk huppant Johs is. Pontosabban Lora mellé. És fojtatták a buszos beszélgetésüket. Mikor hátra fordultam az átlátszó üvegen keresztül pepillantást nyertem a koszos, undorító ebédlőbe. Mint a Harry Potterben. Sok hosszú asztal. Olyan 10-20 fős lehetett. A konyhások már rég dolgozhattak mert sok tálcán már rajta voltak a szalvéták és az evőeszközök.A két vezető Miss Railyn és a most csatlakozó Mr. Beckman elcsendesítette a csapatot és soroln kezdte a neveket és a szoba beosztásokat.

1. ház: Enie
            Tayra
            Myra

2. ház: Cecy /én/
            Kloe
            Lora

3. ház: Ben
            Mike
            Johs

4.ház: David
           Jake
           Adam


Amire írásban is megkaptuk a szobák beosztását, a holnapi programot és a szükséges felszereléseket és megebédeltünk, már majdnem fél öt volt. A csoporvezetők elköszöntek és elküldtek minket a szobákbe, kipakolni. Mi az erdő felé eső részen a lesszélső házban laktunk. a tornácon volt egy pad. A szobában egymás mellett 3 ágy. Pont az ajtóval szembe. Az ajtós falon pedig 2 polc és egy íróasztal. A csajok lefoglalták a szekrényeket ezért én a középső, így a saját( kicsit bogaras) ágyamra pakoltam.És elkezdtem kipakolni a rucijaimat. Mikor kész lettünk elsőnek Kloe majd Lora is az ágyamra ült és beszélgettünk a táborról. Nekik is az volt az álláspontjuk mint nekem. Ez a hely nagyon gáz. Lorát a szülei a rossz év végi bizije miatt küldték Kloe meg minden nyáron otthon gubbaszt és állítólag az apukája szerint szüksége van egy kis kikapcsolódásra. De, hogy én? Hogy én miért vagyok itt azt senki sem tudta. :/ Elmélyülve a nagy beszélgetésben észre sem vettük, hogy valaki kopog. Majd csak akkor jöttünk rá mikor Adam benyitott.
-Van kedvetek felelsz vagy merszezni? - A válaszomat meg se várva Lora és Kloe is egyszerre vágta rá, hogy IGEN!

1. fejezet

Miért jó egy zsúfolt, büdi, meleg buszon utazni 3 órán keresztül oda-vissza csak azért, hogy két és fél héten keresztül egy olyan táborban legyél egy Balaton melletti faluban ahol senkit nem ismersz, nincs wifi és még lehet térerő sem? A válasz az, hogy semmi. Az egésznek annyi értelme van, hogy ne otthon unatkozzon az ember. Mert ide azokat a gimiseket küldik, akik egész nyáron a számítógép vagy a laptop előtt gubbasztanak és nézik a facebook falukat. Ez az egyik réteg mert persze akad egy pár ember aki más miatt jön, mert esetleg a pasiját vagy a legjobb barátnőjét ide száműzik. Alig akadnak páran akik önállóan döntöttek az ittlétükről. Ezeknek az embereknek és nem tartozom a körébe, bár nincs egyenlőre semmi ellenvetésem, hogy itt legyek. Vagyis nem volt addig, amíg be nem futott a parkolóba a lepukkant rozsdás, nyikorgós busz. Ha ezeket a tényezőket vesszük akkor mondhatjuk azt is, hogy a busz nem befutott hanem betántorgott, esetleg begurult. Ekkor kezdtem egy kicsit félni. Hátra fordultam anyáékhoz akik előtt álltam amíg vártuk a buszt. Apa látta, a tekintetemet és rögtön leolvasta róla, hogy nem nagyon szeretnék erre a üveg hintóra felülni és ösztönösen megrázta a fejét majd megfogva a vállam egy puszit nyomott az arcomra megfordított és egy kis idő elteltével amikor látta, hogy nem indulok meg adta a kezdőlökést.A buszra felszállva körbenéztem hol van üres hely. Elsőnek a leghátsó ötös ülésre pillantottam. A középső helyen egy barna hajú fiú ült egy kicsit kisebb termetű. Jobbról mellette egy magas vékony, srác hajolt a telefonja fölé. A legbelső ülésen egy fekete hajú szép szemű fiú ült és az ablakon nézett ki őt már láttam a suliban, ő is a Spring Breaksba jár mint én csak az ásokhoz. A másik oldalon az ablaknál egy jól belőtt hajú kisfiús arcú fiú nézett ki az ablakon. Rajzolt egy W-t az ablakba majd letörölte. Mellette bent egy nagyon helyes barna hajú fiú ült. Amint ránéztem görcsbe rándult a gyomrom. Ráharaptam a szám szélére és halványan elmosolyodtam. Nem tudtam levenni a fiúról a szemem. Ezt lehet észrevette mert rám nézett. Ő is félmosolyra húzta a száját és rámkacsintott. Ettől teljesen kész lettem. Annyira elpirulhattam mint valami rák, legalábbis úgy éreztem. Gyorsan megfordultam mielőtt valami cikit csináltam volna. Gyorsan leültem a kakas ülés előtt kettővel lévő sorba. Mellettem még senki nem ült. A hátam mögött egy szőke és egy másik világos barna hajú kényes lány ült. Mellettük a másik oszlopban egy fekete hajú, füstös szemű lány. Szintén ott csak az ablaknál egy barna hajú szép arcú csajszi. előttük belül egy kisebb lány ült. A csoportvezető lánya lehetett. Mellette pedig egy fiú ült aki hátra fordult és a fekete csajjal beszélgetett.

A kihagyott helyekre nem ült senki, oda a csomagjainkat pakoltuk. A csoportvezető a sofőr mellett ült. Velük együtt voltunk 14-en. A busz elindul. Én meg egyedül ültem. Elég uncsi volt, mikor az egyik szőke lány Tayra megbökött hátulról és a bal oldalára mutatott. Kloe integetett és megkérdezte, hogy nem akarom-e , hogy oda üljön mert ők mármint Josh és Lora ott beszélnek és hogyan cseréljenek helyet. Mondtam neki, hogy persze jöjjön oda. Jól beszélgettünk. Nagyon kedves volt. Egyszer csak megcsörrent a telóm. Hát persze, hogy anya.

Na ez is csak ő lehet. De azért remélem nem fogok elvérezni. Már így az elsősegély dobozka nélkül. -Mikor érünk már oda? - üvöltött előre az egyik fiú hátulról Mike.
- Kb. fél óra- fordult hátra Miss Raylin - Addig is kérlek titeket, hogy erre a lapra mindenki a saját és az egyik szülője telefonszámát jegyezze fel. Adott körbe egy füzetet egy tollal. Amint Kloe megkapta mert ugye mi ültünk legközelebb Miss Raylinhoz. ahogy megkapta Kloe a füzetet rögtön tovább is adta Enienek és visszafordult felém. Kérdőn néztem rá. Rögtön le esett neki.
 -Nem szeretném ha mindenki látná a telefonszámomat. - mondta a magyarázatot és rám mosolygott.
- Rafkós.- nevettem el én is magam.
El kezdtem nézegetni a telefonomat. Pou, Moy, Boo minden hülyeség le volt töltve. Nem volt hely a képeknek. Elmélyedve törölgettem a képeimet mikor Kloe a fülembe visítot.
-Nézd, integetnek.- kinéztem az ablakon és egy fiú osztály integetett, mutogatott, magyarázott. Mikor kicsit megelőztek minket és a busz hátsó, balhésabb részével kerültünk szembe. Az egyik fiú a párás ablakra kezdte írni a telefonszámát  amit Kloe és Tayra is leírt. Sőt nagy meglepődésemre még Lora is. Sokáig nevettünk a fiúk hülyeségein mikor Ben lépett oda és áthajolva Kloén hozzám hajolt majd mutogatni kezdett, hogy én meg azos a srácok egyenlő szív és ilyenek.
-Na, húzz innen. - förmedtem rá.
- Várj léci elkérhetem a telefonodat. Csak fel kéne hívnom az anyukámat.- Villantotta rám azt a hülye művigyorát.
Eleinte furcsán néztem rá de megenyhültem és átadtam a telefonom. Egy ideig szöszmötölt majd megint előrehajolt és visszaadta a telefont. Rám mosolyodott és az ablakhoz hajolt, úgy hogy ne lássam. Mikor hátrament egy ideig kísértem a szememmel majd a nagy röhögésra visszanéztem. Kloe a fejemet az ablak felé fordította és az írásra mutatott. Ez a hülye felírta a telefon számomat az ablakra. Na itt telt be a pohár. Felálltam és el akartam indulni mikor nagyot fékezett a busz. Miss Raylin bekiabált a zsibongó tömegbe /12 ember/

-Megérkeztünk!!!