1. fejezet

Miért jó egy zsúfolt, büdi, meleg buszon utazni 3 órán keresztül oda-vissza csak azért, hogy két és fél héten keresztül egy olyan táborban legyél egy Balaton melletti faluban ahol senkit nem ismersz, nincs wifi és még lehet térerő sem? A válasz az, hogy semmi. Az egésznek annyi értelme van, hogy ne otthon unatkozzon az ember. Mert ide azokat a gimiseket küldik, akik egész nyáron a számítógép vagy a laptop előtt gubbasztanak és nézik a facebook falukat. Ez az egyik réteg mert persze akad egy pár ember aki más miatt jön, mert esetleg a pasiját vagy a legjobb barátnőjét ide száműzik. Alig akadnak páran akik önállóan döntöttek az ittlétükről. Ezeknek az embereknek és nem tartozom a körébe, bár nincs egyenlőre semmi ellenvetésem, hogy itt legyek. Vagyis nem volt addig, amíg be nem futott a parkolóba a lepukkant rozsdás, nyikorgós busz. Ha ezeket a tényezőket vesszük akkor mondhatjuk azt is, hogy a busz nem befutott hanem betántorgott, esetleg begurult. Ekkor kezdtem egy kicsit félni. Hátra fordultam anyáékhoz akik előtt álltam amíg vártuk a buszt. Apa látta, a tekintetemet és rögtön leolvasta róla, hogy nem nagyon szeretnék erre a üveg hintóra felülni és ösztönösen megrázta a fejét majd megfogva a vállam egy puszit nyomott az arcomra megfordított és egy kis idő elteltével amikor látta, hogy nem indulok meg adta a kezdőlökést.A buszra felszállva körbenéztem hol van üres hely. Elsőnek a leghátsó ötös ülésre pillantottam. A középső helyen egy barna hajú fiú ült egy kicsit kisebb termetű. Jobbról mellette egy magas vékony, srác hajolt a telefonja fölé. A legbelső ülésen egy fekete hajú szép szemű fiú ült és az ablakon nézett ki őt már láttam a suliban, ő is a Spring Breaksba jár mint én csak az ásokhoz. A másik oldalon az ablaknál egy jól belőtt hajú kisfiús arcú fiú nézett ki az ablakon. Rajzolt egy W-t az ablakba majd letörölte. Mellette bent egy nagyon helyes barna hajú fiú ült. Amint ránéztem görcsbe rándult a gyomrom. Ráharaptam a szám szélére és halványan elmosolyodtam. Nem tudtam levenni a fiúról a szemem. Ezt lehet észrevette mert rám nézett. Ő is félmosolyra húzta a száját és rámkacsintott. Ettől teljesen kész lettem. Annyira elpirulhattam mint valami rák, legalábbis úgy éreztem. Gyorsan megfordultam mielőtt valami cikit csináltam volna. Gyorsan leültem a kakas ülés előtt kettővel lévő sorba. Mellettem még senki nem ült. A hátam mögött egy szőke és egy másik világos barna hajú kényes lány ült. Mellettük a másik oszlopban egy fekete hajú, füstös szemű lány. Szintén ott csak az ablaknál egy barna hajú szép arcú csajszi. előttük belül egy kisebb lány ült. A csoportvezető lánya lehetett. Mellette pedig egy fiú ült aki hátra fordult és a fekete csajjal beszélgetett.

A kihagyott helyekre nem ült senki, oda a csomagjainkat pakoltuk. A csoportvezető a sofőr mellett ült. Velük együtt voltunk 14-en. A busz elindul. Én meg egyedül ültem. Elég uncsi volt, mikor az egyik szőke lány Tayra megbökött hátulról és a bal oldalára mutatott. Kloe integetett és megkérdezte, hogy nem akarom-e , hogy oda üljön mert ők mármint Josh és Lora ott beszélnek és hogyan cseréljenek helyet. Mondtam neki, hogy persze jöjjön oda. Jól beszélgettünk. Nagyon kedves volt. Egyszer csak megcsörrent a telóm. Hát persze, hogy anya.

Na ez is csak ő lehet. De azért remélem nem fogok elvérezni. Már így az elsősegély dobozka nélkül. -Mikor érünk már oda? - üvöltött előre az egyik fiú hátulról Mike.
- Kb. fél óra- fordult hátra Miss Raylin - Addig is kérlek titeket, hogy erre a lapra mindenki a saját és az egyik szülője telefonszámát jegyezze fel. Adott körbe egy füzetet egy tollal. Amint Kloe megkapta mert ugye mi ültünk legközelebb Miss Raylinhoz. ahogy megkapta Kloe a füzetet rögtön tovább is adta Enienek és visszafordult felém. Kérdőn néztem rá. Rögtön le esett neki.
 -Nem szeretném ha mindenki látná a telefonszámomat. - mondta a magyarázatot és rám mosolygott.
- Rafkós.- nevettem el én is magam.
El kezdtem nézegetni a telefonomat. Pou, Moy, Boo minden hülyeség le volt töltve. Nem volt hely a képeknek. Elmélyedve törölgettem a képeimet mikor Kloe a fülembe visítot.
-Nézd, integetnek.- kinéztem az ablakon és egy fiú osztály integetett, mutogatott, magyarázott. Mikor kicsit megelőztek minket és a busz hátsó, balhésabb részével kerültünk szembe. Az egyik fiú a párás ablakra kezdte írni a telefonszámát  amit Kloe és Tayra is leírt. Sőt nagy meglepődésemre még Lora is. Sokáig nevettünk a fiúk hülyeségein mikor Ben lépett oda és áthajolva Kloén hozzám hajolt majd mutogatni kezdett, hogy én meg azos a srácok egyenlő szív és ilyenek.
-Na, húzz innen. - förmedtem rá.
- Várj léci elkérhetem a telefonodat. Csak fel kéne hívnom az anyukámat.- Villantotta rám azt a hülye művigyorát.
Eleinte furcsán néztem rá de megenyhültem és átadtam a telefonom. Egy ideig szöszmötölt majd megint előrehajolt és visszaadta a telefont. Rám mosolyodott és az ablakhoz hajolt, úgy hogy ne lássam. Mikor hátrament egy ideig kísértem a szememmel majd a nagy röhögésra visszanéztem. Kloe a fejemet az ablak felé fordította és az írásra mutatott. Ez a hülye felírta a telefon számomat az ablakra. Na itt telt be a pohár. Felálltam és el akartam indulni mikor nagyot fékezett a busz. Miss Raylin bekiabált a zsibongó tömegbe /12 ember/

-Megérkeztünk!!!