3. fejezet

 

Hogy miért írok anyukámnak éjjel ötkor ráadásul azt, hogy jöjjön értem? Elég nyomós oka volt. Az még kb. fél óra gubbasztással ezelőtt a felelsz van merszezéssel kezdődött amikor átmentünk Adamékhoz. Náluk két emeletes ágy volt a szobába az egyiken alul nem aludt senki ezért mi oda ültünk hárman. Én agy hosszú kötött pulcsiban voltam. Kloe pedig egy takaróba bugyolálta be magát ameddig átjöttünk a mellettünk lévő kis házba. Nemsokára egyre többen lettünk mert Jake is megérkezett a másik két lánnyal. Tayrával és Enievel. Josh, Mike és Ben Daviddal jött és így teljes volt a csapat. Josh Lora mellé ült és beszélgettek. Ben egy kiürült kólás üveget tett a szoba közepébe és megpörgette. David kérdezett Enietől.

- Felelsz vagy mersz?

- Felelek! - mondta és Tayrára nézett aki szúrós szemekkel fürkészte. Gondolom nem tetszett neki, hogy a barátnője, aki furcsa módon egyben a riválisa közel kerül a  táboros fiukhoz és ő pedig nem, hiszen mindenki tudta, hogy a csajoktól fiusat a pasiktól pedig lányosat fognak kérdezni.

- Melyik fiú jön be a legjobban a szobában? - tette fel a nem túl egyedi és mindig kijátszott kérdést.

- Ben! - vágta rá habozás nélkül Enie.  Mindenkinek Benre tévedt a tekintete aki félmosojra húzta a száját és egy puszit küldött Enie felé.

Jesszuson mekkora egy macsó forgattam a szemem. Én biztosan Mikeot választottam volna vagy akárkit is de az ezer százalék, hogy nem Bent. Ő olyan, olyan... olyan műmályer. Erre a gondolatmenetre rögtön összerándult a gyomrom. Ennyire undorodok tőle? Mire észbe kaptam újabb embert kérdeztek. Lorán volt a sor, ő kérdezett Jaketől.

- Hanyadik randi után hívnád el magadhoz a barátnődet?

- Mármint attól függ miért? - kérdezte Jake mire mindenkiből kitört a röhögés.

- Hahaha nagyon vicces inkább válaszolj mielőtt elkezdem keresni a poént mert az hosszadalmas munka lesz!- Ő is olyan szép pillantásokat vettet Jakera mint én Benre.

- 5 - hangzott a félreérthető és félre is értett kérdésre az egyszerű válasz. - Én pörgetek.

- Cecy, Felesz vagy Mersz?

Egyértelműnek tűnt, hogy felelnem kellene. De mi van ha valamit a fiukról kérdeznek. Ráadásul Enie kérdezett tőlem és nem nagyon tűnt kispályásnak.

-Merek- böktem ki legalább öt perc gondolkodás után. A fiuk húúú-zni a csajok meg vigyorogni kezdtek.

- Vetkőzz!!! -adta az utasítást Enie.

- Parancsolsz? - megrándult a gyomrom, rosszul választottam. Felelni kellett volna. De már mindegy volt, hiszen Enie az előre kitervelt szívatását most meg tudta valósítani.

- Hajrá, és még itt nincs vége.

A fiuk szemüket ránk szegezve figyelték az eseményeket. Én elsőnek kibújtam a papucsomból és az időt húzva szépen megigazítva egymás mellé helyeztem. A rövid farmeromnak kicsatoltam a vékony, díszítésre szolgáló övét és magától le is csúszott a lábamon. A bő fazonú hasi pólómat is levettem ami magában sem takart valami sokat, de így fehérneműben, még alul öltözöttebbnek éreztem magamat. Kloe a hátamra terítette az eddig saját magán hordott takaróját, mert mint ő és mint más is tudta, hogy itt még nincs vége, bár csak Enie tudta de sejteni lehetett a folytatást. Ezután biztos a tanárokhoz vagy az ebédlőbe kell majd mennem.

- Fürödj meg pucéron a tóban. - Tette közzé Ennie a kérését.

- Te idióta- szakadt ki Benből a röhögés. Ennél jobban nem lehetett gyűlölni. Szúrós pillantással néztem rá, mire elhallgatott.

Kinyitottam az ajtót és mezítláb elindultam a móló felé, a többiek kb. kettő méter távolságot hagyva néztek. Amint a náddal és mohával benőtt stéghez értem amit egy nagy fűzfa takart a földre csúsztattam a plédet. Kicsatoltam a melltartómat és azt is mellé dobtam majd kiléptem a bugyimból. Leültem a rozoga stégre és óvatosan a szám szélét harapva a vízbe ereszkedtem. Nem sokkal később kopogás hallatszott. Miss Raylin közeledett. a többiek a fűzfához szaladtak és a mögött bújtak el, de én nem tudtam hova menekülni így a stég alá úsztam. A tavirózsa, nád és szúnyogokkal teli helyen nem sokáig tudtam volna lenni már de szerencsére a főnökasszony a mólóhoz ért. Nem láttam mit csinál de a hangok alapján úgy ítéltem meg épp a cuccaimat nézegette majd felkapta és vissza sietett a házába. A többiek is eliszkoltak egyedül Lora maradt, Kloe már Miss Raylin távozása után rögtön a pizsamámért és egy törölközőért sietett.

Amint kiszálltam és megtörölköztem besiettünk a szobába. Nagy meglepetésemre az egész csoport ott vol és nem meglepően rajtam röhögtek. Na ekkor eltört a mécses, olyan nagy zokogásba kezdtem a "kedves" szavaik hallatán, hogy nem bírtam tovább. Haza akartam menni. Írtam anyának egy gyors üzenetet /fent/ és a fördőszoba sarkába guggoltam le a térdemre hajtott fejjel. Már legalább egy fél órája ott ültem amikor nagy nyiszorgás közben kinyílt az ajtó. Ahogy behallatszott a zaj rögtön meg tudtam ítélni. Még mindenki itt van kivéve Ennie. Remélem most a bűntudatával küszködik, vagy legalábbis nem bulizik a csatlósa társaságában.

- Menj ki Mike!!! - üvöltöttem le a belépő fiú fejét egy mondattal. Egy sokat mondó mondattal.

- Csak hallgass meg! - kérte. Félre húztam a számat és felálltam a tükörhöz, hogy megmossam az arcom ami tiszta piros volt a sírástól. Ő a hátam mögött állva magyarázott. - Ennie teljesen idióta, hogy ilyet kér tőled, bár nem mondom, hogy kicsit sem örültem neki mikor a mólónál teljesen...

- Értem mire akarsz kilyukadni fordultam felé. Ő pedig a szemembe nézett.

-Nem, nem érted. - mondta és megcsókolt.

Mindenki az ajtóhoz tömörült és a fél rerces kicsit túl hosszú csókcsatánkat követték nyomon. Kivéve Ben. Ben nem mondott semmit nem is állt oda. Ő csak a maga kis világában, a maga kis bunkó módján viselkedett. Bár én megmondom őszintén nem az ő utálatával foglalkoztam abban az adott alig 30 másodpercben,  hanem inkább Mike imádatával. Felkeltek a pillangók a gyomromban. Olyan érzésem volt mint még soha. Majd a többiekre néztem kicsit megszeppenve, mikor Anyu nyitott be az ajtón...